A mai nap is szabad volt. Apósom vágyta velünk
tölteni egy olyan helyen, amelynek még csak a híre jutott el hozzá. Reggelre az
autó egyik gumija le volt ereszkedve. Tegnap is a körzetben voltunk fa,un,
gondolkoztam, hogy mi történhetett. A férjem közben neki állt, hogy kicserélje.
Az egyik kulcs eltörött a kezében, a következő elgörbült. Erre Dorkász
megjegyezte, hogy lehet, hogy az Úr Jézus azt akarja, hogy ne menjünk.
Magamban, csendben komolyan elkezdtem imádkozni. Hittel pakoltam, s nekifogtam
a gyerekektől megrendelt palacsintát megsütni, míg a barátaink megérkeznek.
Közben a gumicsere, sőt javítás is megoldódott, hála Istennek. Így hát, irány
Kolibica.
Soha nem láttuk még ilyen szépnek. Szebb volt,
mint valaha. Csendesen, békésen, örömmel az Úrban, és egymással!



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.